A kutya viselkedés,érzékszervek,képességek

A kutya

A kutya viselkedés,érzékszervek,képességek

A kutya

VISELKEDÉS, ÉRZÉKSZERVEK, KÉPESSÉGEK

A kutya a gerincesek törzsébe, az emlősök osztályába, a ragadozók rendjébe, a kutyafélék családjába tartozó állat.

Tudományos elnevezése: Canis lupus familiaris. A hímivarú kutyát kannak, a nőstényt szukának hívják. A kan kétéves korában, a szuka a harmadik ivarzás idején válik tenyészéretté. A szuka évente kétszer tüzel, vemhességének 58-65 nap. Általában egyszerre 5-8 kölyköt fial.

A kiskutyák születési súlya – a különböző fajtáktól függően – meglehetősen eltérő, de ennek megduplázásához például mindössze 8 napra van szükség. (Összehasonlításul: egy csecsemőnek ugyanehhez 125, egy kisborjúnak 50 napra van szüksége.) A kutya tehát meglehetősen gyors ütemben fejlődik, növekedik. Értelmes, tanulékony, rendkívül mozgékony élőlény.

Percenkénti szívverésének (pulzus) száma áltagosan – és természetesen nagyságától függően – 70-125, légzésszáma 10-30, átlagos normális testhőmérséklete 38,5 °C. Vérének körforgási ideje, vagyis az az idő, amely alatt egy vörösvérsejt végigjárja a vérkeringés útját: 16,7 mp. Ami izmainak összehúzódási sebességét illeti: percenként 300-as farkcsóválása komoly teljesítmény az állatvilágban.

Agyának súlya – nagyságától függően – 28 és 141 gramm között van, ami nem különösen sok, főként ha arra gondolunk, hogy például az elefánté 4500 gramm, a lóé pedig 375-570 gramm. Ha viszont az agy súlyát a testsúlyhoz viszonyítjuk, akkor a kutya agya – viszonylag – sokkal nagyobb, mint a lóé.

A kiskutyák csukott szemmel és zárt hallójárattal jönnek a világra; 12-15 napos korukban kezdenek látni és hallani. A kölykök 6-7 hetes korukig szopnak, s ekkortájt választják el őket anyjuktól. három-négy hetes korukban kibújnak a tejfogaik, amelyeket 4-7 hónapos korukban a végleges – maradó – fogak váltanak fel. A tejfogak száma 28-30, a maradó fogaké 42.

A kutya  húsevő, ujjon járó ragadozó. Mellső végtagjain 5-5, a hátulsókon 4-4 ujj található. Karmát nem képes visszahúzni. Fejformája megnyúlt, gömbölyű vagy hegyesedő. Orrtükre szőrtelen, füle felálló vagy lecsüngő. Testnagysága, színe rendkívül változatos. Szőrzete rövid, hosszú, illetve drótszerű. Gyomra együregű, bélcsatornája rövid. Végbélmirigyei vannak. Érzékszervei kiválóak, különösen fejlett a szaglása és a hallása, de a látása is elég jó. Magzatai méhlepénnyel fejlődnek, a szuka emlői (5 pár) a hasán, két sorban találhatók. Farka lelóg vagy a hátára kunkorodik.

Kölyökkutya etetése, táplálása, gondozása, tréningezése. Kutyatápok kölyökkutya részére, samponok, bolha és kullancsirtó szerek már 6 hetes kortól

 

A kutya VISELKEDÉS, ÉRZÉKSZERVEK, KÉPESSÉGEK:

 

Tanulékony, értelmes, mozgékony állat. Távolugrásban 4,5 méteres eredménnyel a 7-8. helyezett a jól ugró állatok ranglistáján. (A rekordot a fehérfarkú szarvas tartja 12 méterrel.) A versenyagarak 60-70 kilométere óránkénti sebessége pedig a dobogó második fokát jelenti a “vágtázók” versenyében a gepárdok mögött!

FEJLŐDÉS – ÉLETSZAKASZOK

A kutya fejlődése során öt alapvető szakaszt különböztethetünk meg.

  1. Az újszülött időszak (1-20. napig)
  2. A szopós időszak (20-60. napig)
  3. Serdülőkor (2-6 hónap)
  4. A nemi érés (6-12 hónap)
  5. A kifejlett kor (12 hónapos kortól)

Az újszülött és szopós időszak

Ebben a periódusban kezd a kölyök alkalmazkodni az élet alapvető feltételeihez: kialakul benne a táplálkozási reakció, a szopási reflex, majd a hőszabályozás, a látás és a hallás. Megjelennek a mozgás első elemei. Mindenekelőtt a mászás, amelynek során ekkor még a kölyökkutya nemcsak a végtagjaira, hanem a földre nehezedő fejére is támaszkodik.

Ennek a fejlődési szakasznak az első felében az alapvető táplálék az anyatej. Később a kölyökkutya már más élelmet is kap. Ez idő tájt kezd alkalmazkodni az állat a masszívabb és a legkülönbözőbb ételekhez, amelyeknek anyagai növekedéséhez és fejlődéséhez szükségesek. Kialakul a kiskutyában a tájékozódási reflex is, amely a környezetben való alkalmazkodást teszi lehetővé. A kiskutya sajátos kíváncsiságot és tudásvágyat tanúsítva, minden ismeretlen tárgyat megszimatol, minden hangra figyel.

Kezdetben a kölyök szőrtakarója sűrű, lágy, pehelyszerű szőrzetből áll, de még ennek az időszaknak a vége előtt megjelenik a hátán és az oldalán észrevehetően kiütköző fedőszőr. A keményebb szőrű fajtákon láthatóvá válik a bajusz és a szakáll, a farok tőnél keményebb szőrnyaláb képződik, amelynek alapján rendszerint megállapítható a leendő szőrzet keménysége.

Körülbelül háromhetes kortól a kölykök már ülnek, állnak, szaladgálnak, és különböző helyzetekben fekszenek. Nem sokkal később megkezdődnek az egymás közötti játszások, birkózások. Ilyenkor már különféle tónusú hangokat is adnak; a kiskutyák szűkölnek, játékos vagy mérges hangnemben ugatnak és morognak. Ezzel egy időben kialakulnak a védekező reflexek is. Birkózás, játszás – olykor pedig táplálkozás – közben a kölykök mérgesen morognak, védekező pózt vesznek fel, és egymásra támadnak.

A kiskutyák közül egyesek csupán passzív formában árulnak el védekezési reakciót. Ha idegen embereket, ismeretlen tárgyakat vagy állatokat pillantanak meg, elbújnak. Ha jobban megközelítik vagy kézbe veszik őket, vonítnak, vizelnek, ugatnak. Más kölykök támadása vagy felnőtt kutyával való találkozás esetén passzívan a hátukra fekszenek. A félénkség első ismérveit a szopós időszakban még elég könnyű kiküszöbölni, később azonban már nehezen nevelhető ki a kutyából.

Körülbelül húsz-huszonnégy napos koruktól a kölykök felismerik gazdájukat, s ha megjelenik körükben, farkuk csóválásával, szemmel láthatóan örömmel fogadják, sőt ha a tulajdonos lehajol a kiskutyákhoz vagy felemeli őket, megpróbálják megnyalni őt. Ezt a jelenséget egyébként nem úgy kell tekinteni, mint egyfajta szopási aktust, amely jellemző az előző időszakra, hanem mint “enyelgést”, közeledést, az emberhez való ragaszkodás első jeleit.

Ebben az időszakban a kölykök már jó kondícióban vannak, erős csontozatúak, röviden: jó rájuk nézni, ha egészségesen és jól fejlődtek, gyarapodtak.

Serdülőkor és nemi érés

Ez az időszak a kiskutya életében már jóval tovább tart, mint az előző kettő. A kölyök ilyenkor intenzívebben növekszik, fejlődik, és a belső elválasztású mirigyek hatására szervezete jelentősen átalakul.

A bőséges fehérje dús táplálékra való étérés következményeképpen az emésztő szervek fokozatosan fejlődnek. A tejfogakat felváltják a valódi fogak, s az állat testén teljesen kialakul a fedőszőr.

A második hónap végéig az orrtükör megsötétedik (pigmentálódik), a harmadik hónapig a szem szivárványhártyája felveszi végleges színét. Fokozatosan kialakul a kutya viselkedése és felépítése, valamint külleme. Erősödik a tájékozódási reflex: a fiatal kutya kíváncsivá válik. Minden érdekli, ami a környezetében történik. Különösen hangsúlyt kap a természetes óvatossági reflex, kezdetben főleg félénkség formájában az ismeretlen környezetben, az új jelenségekkel és tárgyakkal való találkozásnál. Kellő nevelés hiányában ez az óvatossági reflex gyávaságba is átmehet!

Az időszak kezdetén a kölykök már futkároznak, verekszenek, játszanak alomtársaikkal. A hét-nyolc hetes kölykök átmásznak kisebb akadályokon, és alacsonyabb lépcsőkön is sikerrel közlekednek. Három-négy hónapos kortól megerősödik bennük az aktív védekező reakció, kialakul a ragadozó ösztön, üldözik a futó állatokat, sőt a gépjárműveket is. Jellemző, hogy szívesen és lelkesen szaladnak az eldobott tárgyak után, esetleg vissza is hozzák azokat. Ebben az időszakban tehát rendkívül fontos a kitartó, rendszeres, hozzáértő nevelés.

Négy hónapostól hat hónapos korig a kölykök növekedése nem olyan erőteljes, mint az előző időszakokban. Az előző szakaszokban elért testarányok nagyjából megmaradnak.

A nemi érés periódusában a kutya szervezete igen bonyolult élettani változásokon megy át. Ekkor alakulnak ki az állat alapvető vonásai, jelleme, tenyésztési értéke.

A növekedés tulajdonképpen kevésbé intenzív. A fejlődés folyamata viszont jelentősen fokozódik. A tejfogak kicserélődése befejeződik, a porcok és az izmok megerősödnek, ezért nyolc-tíz hónapos korban a mozgások kiegyensúlyozottabbá válnak. A kölyök most már nem olyan esetlen, mint addig volt, hanem mozgékony, ügyes, energikus, fáradhatatlan, játékos, sőt az aktív védekező és szexuális reakció megjelenése miatt kifejezetten magabiztossá, kötekedővé és barátságtalanná válik.

Körülbelül hét-kilenc hónapos korra tehető a szukák nemi érettségének a kifejlődése, azaz az első tüzelés megjelenésére. A kanok nemi érettsége a tíz-tizenkettő hónapos korra alakul ki.

a-kutya-viselkedese-kifejlettkor-cikkek-termekajanlo-hellodog-webshop-kutyatapok-eu.

Minőségi testre szabott prémium  adult állateledelek-

Válassz kedvencednek mindig testre szabott prémiumkutyatápot,nálunk megtalálod a megfelellőt!

A kutya-kifejlett kor

Ebben az időszakban az állat fejlődése végképp befejeződik. Ettől a kortól kezdve a kutyák komolyabbakká válnak, s ha megfelelően nevelték őket, akkor további kiképzésük szinte gyerekjáték.

A teljes érettség elérésének ideje és tartama a különböző fajtáknál változó. A kis növésű és korán érő kutyák hamarabb, a nagy termetű fajták egyedei későbben érnek.

A jó tartási és táplálási körülmények között élő, kellően megjáratott kutyák sokáig megőrzik alakjukat, a munka és a tenyésztésre való alkalmasságukat. Ugyanakkor a laza és puha típusú egyedek, valamint azok a kutyák, amelyeket elkényeztetve tartanak, helytelenül táplálnak, keveset sétáltatnak, sokkal korábban elvesztik nemzőképességüket. Az ilyen szerencsétlen állatok a 8-9. évben már megöregednek, szinte roskataggá válnak.

A fejlődést befolyásoló tényezők

A növekedés időtartamát befolyásolni vagyis lerövidíteni vagy meghosszabbítani nem lehet, de ütemét figyelmes és szakszerű gondozással, táplálással kedvezően befolyásolhatjuk. A kölyökkutya táplálásáról még lesz szó, itt csupán annyit tartunk szükségesnek megemlíteni, hogy a fiatal állatok az elégtelen vagy szakszerűtlen táplálásra szervezetük legyengülésével válaszolnak; csontrendszerük gyengébbé válhat, ami a csontok torzulásához, helytelen fejlődéséhez vezet, ez pedig nagyon rokon jelenség az angolkórral.

Amikor a fejlődés különböző fázisairól beszéltünk, kiderült, hogy ennek üteme – összehasonlítva a súlygyarapodással – az első hetekben viszonylag kicsi, ám figyelemre méltó növekedés kezdődik a harmadik vagy negyedik hónapban, ami a serdülés kezdetéig tart. Ezt pedig körülbelül a kilencedik hónap táján éri el a kutya. Ezután a növekedés megint nem túlzottan jelentős; az egyéves állat ilyen szempontból csaknem teljesen kifejlett kutyának számít, azonban a belső fejlődés és a külső kiteljesedése – vagyis a minden irányú fejlődés és növekedés – még korántsem fejeződik be ilyenkor, hiszen mint már ugyancsak említettük, ez körülbelül a második esztendő végére alakul ki.

Eltekintve ezektől az érési szakaszoktól, a fiatal állat növekedésére és fejlődésére az évszakok is jelentős befolyást gyakorolnak. Általában az a tapasztalat, hogy a tavasszal született kutyakölykök például gyorsabban nőnek, ugyanakkor azonban felhasználják erőtartalékaikat.

Másrészt viszont az augusztus elején világra jött kölykök növekedése lassúbb ütemű, éppen ezért többet tartalékolnak, amelyből később behozzák növekedésbeli lemaradásukat. Az a feltevés tehát, hogy a tavaszi álmok a kedvező időjárás miatt jobbak – csupán babona! Gondoljunk csak arra, hogy ilyenkor a legszeszélyesebb az időjárás (ekkor vannak például a talaj menti fagyok, a hideg, szeles, esős idők), míg ősszel, majdnem egészen az év végéig az időjárás sokkal egyenletesebb, az átlaghőmérséklet melegebb, különösen a talajon, ami a kölykökre és a fiatal kutyákra közvetlenül hat.

Mindebből az következik, hogy tulajdonképpen az áprilistól szeptemberig terjedő hónapokban világra jött kutyakölykök születnek, élhetnek, fejlődhetnek a legkedvezőbb körülmények között, így ezek jobban bírják a tél megpróbáltatásait. Az éghajlati körülmények és a táplálás mellett a harmadik, nagyon lényeges növekedést befolyásoló tényező a mozgás.

Kísérleteket folytattak ugyanazokból az almokból kiválasztott kutyákkal. Az állatokat azonos módon táplálták, de különbözőképpen tartották. Egy részüket – amelyeket arra szánta, hogy később használati kutyákat faragjanak belőlük – hat hónapon keresztül naponta kiadós edzésre fogták, vagyis futtatták őket, mégpedig úgy, hogy a mozgatási időtartam fokozatosan növekedett, míg a végén elérte a napi három órát. A kísérletben részt vevő többi kutyát viszont állandóan kennelben tartották. A kísérletet a kutyák 21, illetve 24 hónapos koráig folytatták.

A végeredmény az lett, hogy a kennelben tartott kutyák súlya ugyan gyorsabb ütemben gyarapodott, mint edzett társaiké, de máskülönben sokkal puhábbak, lazábbak, erőtlenebbek lettek, mint a “dolgozó” kutyák. Ami pedig a marmagasságot illeti, a naponta rendszeresen jól megmozgatott kutyák néhány centiméterrel magasabbra nőttek, továbbá mellkasuk területe is terjedelmesebb lett, mint a kennelben tartott társaiké.

A mozgás létfontosságú minden kutya számára, mérettől függetlenül!

Nem lehet tehát eléggé hangsúlyozni a mozgás jótékony hatását a kölyök testi fejlődésére, a csontváz, az izomzat, a belső szervek alakulására. A rendszeres napi mozgás időtartamát természetesen a kutya korához és erejéhez kell igazítani. Kerülni kell a fiatal állat túlerőltetését, mert ezzel éppen az ellenkező eredményt érhetjük el. Az sem közömbös – és sajnos, erre általában nem sok gondot fordítanak a tenyésztők és a tulajdonosok – , hogy milyen talajon folytatjuk ezeket a tréningeket. Az ügetést például kizárólag kemény talajon szabad végeztetni, a hosszas vágta azonban az ilyen felületen felsértheti a mellső mancsokat. Előnyben kell részesíteni tehát a kemény, sima, homokos talajt. A kemény talajfelület egyébként elősegíti a jól záródó mancsok kifejlődését, míg a puha, mezei jellegű talaj vagy a mély homok, a nagyobb kavicsos felület vagy a felszántott föld puha lábat eredményez, nyílt és szétterülő ujjakkal.

A fiatal kutyáknak kezdetben nem szabad megengedni, hogy túl sokat kapaszkodjanak vagy ugorjanak, mielőtt vállizmaik teljesen kifejlődtek volna. A vállízületek és a csüd ugyanis komoly károsodást szenvedhet, amikor az állat földet ér, úgyhogy ezeket a gyakorlatokat csak nagyon óvatosan, fokozatosan szabad később is végeztetni.

Hasonlóképpen a fejlődésben lévő fiatal állatott ne állíttassuk fel túl gyakran hátulsó lábaira, mert ez gyöngíti a hátát és a hátulsó részeit. Egyébként éppen a kennelben tartott kutyák nagyon hajlamosak arra, hogy sokat álljanak hátulsó lábukon, mert szeretnének legalább egy-egy pillantást vetni a szabadság világára.

A megfelelő mellkas bőséget is csak sokoldalú gyakorlatokkal, kiadós “szórakozással”, játékkal érhetjük el. Ez pedig a tüdő fejlődése szempontjából fontos, ami bizony gyakran hiányzik a városban vagy a magukra hagyat ottan felcseperedő kutyáknak.

Talán nem is kell mondani, hogy az összes ügyességi gyakorlat és a játék mennyire befolyásolja a testformát, a csontok növekedését és szilárdulását, különösképpen pedig a hátgerincét, amelynek jelentős szerepe van a mozgásban.

A tréning fejleszti és erősíti az izmokat, jótékonyan befolyásolja a szívműködést, a vérkeringést és az anyagcserét. Mindez kedvezően hat az állat karakterére (jellemére) is: biztonságot, önbizalmat, keménységet és bátorságot ad a kutyának

A kutya VISELKEDÉS, ÉRZÉKSZERVEK, KÉPESSÉGEK,

Meddig él a kutya?

A kutya átlagos életkora – sajnos – mindössze 10-12 év. Találkozhatunk persze 16-20, sőt olykor 22 éves ebekkel, de ezek olyan ritkák, mint a fehér holló. Az efféle életkorrekordokat különben sem könnyű hitelesíteni. Ahogy az újságok időnként beszámolnak 120-130 éves kaukázusi vagy tádzsik matuzsálemekről, ugyanúgy hallhatunk 26-28 éves kutyákról is. A Guiness Rekordok könyve szerint Ausztráliában, Victoria államban élt egy Bluey nevű juhászkutya, amely 1910-ben könyökként került gazdájához, majd közel 20 évig szolgált a juhok és szarvasmarhák körül, s végül 1939 novemberében altatták el. Ez a kutya tehát 29 évet élt.

Nos, ha a Guiness-adatot hitelesnek minősítjük, akkor is csupán egy “szabályt erősítő kivétel”-ről van szó. Általános szabályként maradjunk a 10-12 évnél és annál a “törvényszerűségnél”, hogy minél nagyobb termetű a kutya, annál rövidebb ideig él. A 80 kilós angol masztiffok például mindössze 8-10 évet élnek meg. Viszonylag rövid életkoruk állítólag gyomorrontásaik, hányásaik gyakoriságával függ össze.

A közepes termetű ebek átlagos életkora 12-14 év, a kisebb testtömegű és méretű kutyák viszont gyakran 16-18 évig is élnek. A különösen apró termetű ölebek megint csak viszonylag rövid életűek.

Mit tehetünk annak érdekében, hogy kutyánk hosszú életű legyen? Azt szokták mondani, hogy ha valaki száz évig akar élni, akkor olyan szülőket “válasszon”, akik maguk is száz évig éltek. Ez a “bölcs” mondás többé-kevésbé érvényes kutyáinkra is, ugyanis bizonyos öröklődési tényezők feltétlenül hatással vannak életkorukra. Hozzá kell tenni azonban, hogy az öröklődésen kívül számos más körülmény is befolyásolja a kutya életkorát. Ezek közül az egyik legfontosabb a korszerű, kiegyensúlyozott étrend. A modern egészségügy vívmányai ugyancsak legalább olyan fontosak az ebek egészségére nézve, mint az emberére. A preventív orvostudomány (például a fertőző betegségek elleni védőoltások) egyrészt csökkentették a kutyabetegségek számát, másrészt enyhítették súlyosságukat. Az sem mindegy, hogy milyen körülmények között tartjuk négylábú barátunkat: mennyit mozog, mennyire szakszerű elhelyezése, gondozása.

Hét-nyolc éves kora után egyébként a kutyán már jelentkeznek az öregedés jelei. Szinte hónapról hónapra veszít fürgeségéből, mozgása komótosabbá válik, elnehezedik, pofatájékán fehér szőrök jelennek meg. Tízéves kora körül ebünk a normálisnál kissé mélyebben tartja a fejét, metszőfogai meglazulnak vagy kihullanak, záp- és szemfogai megsárgulnak, elkövesednek.

A halló- és látóképesség, valamint a fizikai tulajdonságok csökkenését érdekes módon bizonyos fokig kiegyenlíti a tapasztalat, a rutin. Ez a magyarázata annak a meglepő jelenségnek, hogy az öreg kutyák még sokáig megtarthatják vezető szerepüket környezetük szociális hierarchiájában.

Az öregedő kutyának még a magatartása is megváltozik. Nagyobb függőségbe kerül környezetétől, és bármilyen változás zavart idézhet elő viselkedésében. Jelentkezhetnek nála szenilitásra valló szertelenségek is – szófogadatlanság, indokolatlan agresszivitás, falánkság stb.

A kutyatartókat sokat foglalkoztatja az a kérdés, hogyan lehet összevetni a kutya életkorát az emberével?

Jobban tesszük persze, ha azt mondjuk, hogy például az a kutya, amelyik túlélte 15. életévét, meghaladta a közepes és kisméretű ebek átlagos életkorát, a tíz évnél idősebb állat pedig “túlteljesítette” a nagy testű kutyák élettartamnormáját. Ám ha mindenáron hasonlítgatni akarunk, erre a következő táblázat némi alapul szolgálhat.

Mennyit gyarapodjék a kölyökkutya élete első hónapjaiban?

Az egyes életkorokban elérendő kívánatos súly nagyságát a felnőttkori súly százalékarányában adtuk meg.

Éltekor                 Közép- Nagytermetű    Óriás-

hónapokban      nagyságú fajták               fajták    fajták

 

  1. 10% 7%          5%
  2. 25% 18%       12%
  3. 40% 30%       22%
  4. 52% 43%       35%
  5. 68% 65%       60%
  6. 95% 92%       90%

20 kg     35 kg     60 kg

 A kifejlett egyed súlya

Alapvető szabály: minél nagyobb lesz egy kölyök a későbbiek folyamán, annál lassabban növekszik.

Életkorbecslés

Ajándékba kapott vagy netalán talált egy kutyát és szeretné tudni a korát? Nézze meg a fogát!

A tejfogak megjelenése, váltódása, majd a maradandó fogak kopása alapján megközelítő pontossággal megállapítható a kutya életkora. Amikor azonban a fogak kopását vizsgáljuk, ha lehet, vegyük figyelembe, hogy mivel etetik vagy etették az ebet. Ha sok csontot kapott, fogai nyilván gyorsabban koptak, mint ha lágy eleséggel táplálták. Táblázatunk segítségével egyébként még a tapasztalatlanabb kutyatartó is megállapíthatja nagyjából az állat életkorát.

Az életkorbecslés során természetesen ne csak az állat fogait, hanem testarányait is vegyük figyelembe. A fiatal állat feje, valamint végtagjai, törzséhez viszonyítva hosszabbak. A “túlnőttség” ugyancsak jellegzetes fiatalkori bélyeg; ezek az aránytalanságok később természetesen eltűnnek.

A korral együtt a szőrzet is változik: 8-9 éves korára a kutya fején és az arcorri részén őszülni kezd. Sokat veszít fürgeségéből, fogai – mint az imént utaltunk rá – meglazulnak, esetleg kihullnak, s még a hangja is megváltozik. HÁNY ÉVES IS VALÓJÁBAN A KUTYA?

Amerikai tudósok átfogó vizsgálatok révén kiderítették, hogy nem igaz az a gyakorlati szabály, miszerint “egy kutyaév megfelel az emberélet hét esztendejének”. Az öregedési kritériumok, például az anyagcsere-funkciók mérésvizsgálatai azt mutatják, hogy a kutyák életük első két esztendejében gyorsabban korosodnak, mint később. Az alábbiakban lássunk egy összehasonlító táblázatot.

Kutya                   Ember

6 hónap               10 év

8 hónap               13 év

1 év       15 év

2 év       24 év

4 év       32 év

6 év       40 év

8 év       48 év

10 év     56 év

12 év     64 év

14 év     72 év

16 év     80 év

18 év     88 év

Mint a táblázatból láthatjuk, a két évesnél idősebb kutyáknál 1 év körülbelül 4 emberévnek felel meg.

 A különböző betegségekre hajlamos kutyák.idősebb kutyák számára a Eukanuba Daily Care terméksor jelenthet megoldást a betegség leküzdésére, valamint kialakulásának megelőzésére.

senioridős kutya kevesebbet és lassabban mozog, mint fiatal társai. Ezért már nincs szüksége olyan mértékű energiabevitelre, mint ifjú korában, mert a fölöslegessé vált kalóriák elhízáshoz vezetnek. Egy idős kutya energiaszükséglete akár 20%-kal is kevesebb lehet, mint felnőtt korában.

   Prémium és szuper prémium kutyatápok +7-+9 idősebb kutyákszámára!

SENIOR KUTYATÁPOK VÁLASZTÁSA

 

TERMÉKCÍMKÉK

 

Hellodog-Webshop

Megosztom