Szívelégtelenség kutyáknál

A szív egy pumpa, amely oxigénben és tápanyagokban gazdag vért szállít a szervek sejtjeihez, és ezáltal biztosítja tökéletes működésüket.

Négylábú kedvenceink egyre hosszabb és teljesebb életet élhetnek. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a gazdik ismerjék a korosodó kutyát veszélyeztető lényegesebb betegségeket és ezek tüneteit. Ezért cikkünkben a kutyák leggyakoribb szívbetegségét, a bal pitvar-kamrai billentyű idült elfajulását segítünk megérteni. A szív, mint egy folyamatosan működő „motor” életünk során fenntartja a vér áramlását. Szívelégtelenség esetén zavart szenved szerveink oxigén- és tápanyagellátása, valamint a salakanyagok eltávolítása. A szívelégtelenség hátterében több betegség állhat, ezek közül a leggyakoribb a bal kamra és a bal pitvar között helyeződő kéthegyű szívbillentyű (latinul mitralis billentyű) elfajulása. Elsősorban az idősebb, kistestű kutyák betegsége. Megfigyelések szerint kanoknál és bizonyos fajták (pl. Cavalier King Charles spániel, uszkár, tacskó, stb.) egyedeiben halmozottan fordul elő.

A kórfejlődés lényege, hogy a kollagénrost-képződés miatt a szívbillentyű megvastagodik és deformálódik, így nem képes tökéletesen záródni. Ennek következtében a vér a kamrából visszaáramlik a pitvarba (szabálytalanul, ellentétes irányban), majd súlyos esetben kisvérköri pangás alakul ki. Ami a gazdik számára észrevehető tüneteket illeti: Sok tulajdonos említi meg, hogy a kutya aktivitása csökken, fáradékonnyá válik, kevesebbet szaladgál és a megszokottnál gyorsabban elfárad. Kisvérköri pangásra utalhat, ha a kutya nem szívesen fekszik le, inkább ül vagy áll. A rendszeresen jelentkező éjszakai köhögés szintén fel kell, hogy vesse a szívelégtelenség gyanúját. A fekvéskor ugyanis fokozódik a tüdő bővérűsége és ez által a nehezített légzés. Gyakori tünet még az ájulás, ami a fellépő oxigénhiánnyal magyarázható.

Kifejezetten súlyos állapotot sejtet, ha a kutya mellkasa szaporán emelkedik és süllyed, valamint fehéres, esetenként rózsaszínű (vért tartalmazó), habos váladékot öklendezik. Ilyenkor azonnal állatorvoshoz kell fordulni! A modern kiegészítő vizsgálatok (ultrahang, EKG, röntgen) birtokában a felkészült állatorvos minden kétséget kizáróan képes igazolni e szívbetegség gyanúját. A bal pitvar-kamrai billentyű elfajulása egy gyógyíthatatlan betegség. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy ne lehetne gyógyszerekkel karbantartani a szívelégtelenség tüneteit. Sőt! Megfelelő kezeléssel éveken keresztül teljes, színvonalas életet adhat kutyájának! Azt azonban el kell fogadni, hogy ez a betegség folyamatos gyógyszerezést igényel a kutya hátralévő éveiben. A kutya állapotától függően 1-3 havonta javasolt kontrollvizsgálatra járni, amikor lehetőség nyílik a gyógyszeradagok módosítására, amennyiben az állatorvos indokoltnak látja.

A kutya szívének működése-betegségek Szívelégtelenség kutyáknál

Szívbillentyű elégtelenség és elégtelen szívműködés kutyákban

Mi a szívbillentyű?

A szívnek négy ürege van. A felső üregeket pitvaroknak, az alsókat kamráknak nevezzük. A szív függőlegesen is meg van osztva /bal ill. jobb szívfél/ Az oxigén szegény vér a testből a jobb pitvarba folyik. Rövid itt tartózkodás után átpumpálódik a jobb kamrába. A jobb kamrából átkerül a vér a tüdőbe, ahol oxigénnel telítődik. A tüdőből az oxigén dús vér a bal pitvarba kerül, majd rövidesen átkerül a bal kamrába. A bal kamra a szív legvastagabb és legerősebb izmaival van körülvéve. Ezek a nagy izmok pumpálják a vért a testbe. Mind két szívfélben a pitvarok és kamrák között billentyűk vannak, amik megakadályozzák a vér visszaáramlását a szívfelekben. A bal pitvar és kamra közötti billentyűt mitrális billentyűnek hívjuk. A bal kamrában levő nagy nyomás hatására, a beteg billentyűk visszaengedik a vért a bal pitvarba. Ezt a jelenséget úgy nevezzük, hogy mitrális billentyű elégtelenség, /MBE/ amihez gyakran szívzörej is társul.

Milyen gyakori a mitrális billentyű elégtelenség /MBE?

Kb. a kutyák 10%-ban alakul ki különféle szívbetegség, aminek kb.80%-a mitrális billentyű probléma. Kistestű kutyákban sokkal gyakrabban kerül diagnosztizálásra, mint a nagytestűekben.

Mi a következménye, annak, hogy nem zár megfelelően a mitrális billentyű

Az MBE legelső tünete a szívzörej. Ezt a hangot az akkor kialakuló turbulencia okozza amikor a vér visszaáramlik a nem megfelelően záró mitrális billentyű miatt a kamrából a pitvarba. Sok kutyában már 6 éves korban kialakul az MBE következtében a szívzörej, ami különösen a kistestű fajtákban gyakori. A szívzörej még nem jelenti azt, hogy szívelégtelenség közeleg. Az idő múlásával a visszaáramló vér mennyisége folyamatosan növekszik, mivel a rés tágul. Ennek az a következménye, hogy csökken a szív pumpa teljesítménye, majd kialakul a pangásos szívelégtelenség. A szívzörej megjelenése és a szívelégtelenség között hónapok vagy évek telhetnek el.

Honnan tudom, hogy a kutyámnak szívelégtelensége van?

Ha a szív nem megfelelően pumpálja a vért, akkor a vér lassan halad át a tüdőn. Ennek következtében a kapillárisok falán keresztül kis mennyiségű folyadék jut a légutakba. Ez a felhalmozódó folyadék az első tünete a szívelégtelenségnek: fulladozás, köhögés, krónikus nedves köhögés, fáradékonyság.

Ez azt jelenti, hogy hamarosan bekövetkezik a szívelégtelenség?

A pangásos szívelégtelenség akkor kezdődik, amikor a szervezet nem tudja ellátni a szöveteket, sejteket elegendő oxigénnel. Megfelelő mennyiségű oxigén hiányában a sejtek károsodnak és egy sor válaszreakciót indítanak el. Különféle hormonok szabadulnak fel, hogy megpróbálják korrigálni a problémát. Ezek a hormonok próbálják megőrizni az érpályán belüli folyadékot, hogy növeljék a vér mennyiségét, valamint növeljék a szív teljesítményét és ez által több oxigén jusson el a sejtekhez. Hónapokon keresztül ez a kompenzációs mechanizmus segít a kialakult helyzeten. A fokozott folyadék visszatartás következtében, egyre több folyadék lép ki az apró erek /kapillárisok/ falán. Ez a folyadék felhalmozódik a tüdőben, hasüregben, és egyéb szövetekben. A tüdőben levő folyadék-felhalmozódást tüdő ödémának, a hasüregben hasvízkórnak v. ascitesnek, a szövetek között levőt pedig végtag v. perifériális ödémának nevezzük. Amikor ezek a tünetek megjelennek, akkor beszélünk pangásos szívelégtelenségről.

Milyen módon lehet diagnosztizálni a szívbillentyű betegségét?

1. Fonendoszkópos vizsgálat. Ezáltal lehetőségünk van a nem megfelelően záródó billentyűk által okozott zörejeket azonosítani. Továbbá megállapítható lesz a szívritmus milyensége is /arrhytmia, dysarrytmhia/, és a tüdőhangokat is értékeljük.

2. Vér és vizeletvizsgálatok. A máj és vesefunkciót ellenőrizzük elsősorban, mert ezeknek a szerveknek az elváltozása gyakran következménye a szívbillentyű elváltozásoknak.

3. Mellkas röntgen. Így megvizsgálható a tüdő és szív állapota. Nem ritkán a bal szívfél jelentősen megnagyobbodik.

4. EKG. Ez a vizsgálat a szív elektromos aktivitásának mérésén alapul. Segít megállapítani a szívverések számát valamint diagnosztizálhatunk vele bármely abnormális szívritmust is.

5. Szívultrahang. Ez a vizsgálati módszer adja a legpontosabb információt a szívüregek és szívizomzat méretéről. A szívösszehúzódások mérésével, megbecsülhető a szív teljesítménye.

Kezelhető a billentyűszűkület valamint a szívelégtelenség?

A zsugorodott szívbillentyűt emberekben műbillentyűre cserélik. Ez, kutyák esetében nem megoldható. Számos gyógyszerrel rendelkezünk, amelyek fokozzák a szív teljesítményét.

Mennyi ideig fog élni a kutyám?

Több tényezőt kell figyelembe venni a válaszadás előtt. A diagnosztikai vizsgálatok eredménye, ill. a kutya reagálása az alkalmazott gyógykezelésre döntő a prognózis szempontjából. Ha a gyógykezelés megkezdése után nem következik be a kutya állapotában javulás néhány órán vagy napon belül, akkor meglehetősen rosszak a kilátások. A kutyák többségének az állapota a gyógyszeradást követően gyorsan stabilizálódik, náluk a túlélés több hónaptól néhány évig terjed.

Kiemelt kategóriák

Szívelégtelenség kutyáknál