- Üres a kosár
- Vásárlás folytatása
Aktív nap után még a kutya is többet álmodik,
A kutyák fejébe ugyanakkor:
Más, az állatnak nem ártó módszerekkel is beleláthatunk. Ezek között szerepel az EEG vizsgálat, vagyis az agyi elektromos jelek speciális elektródákkal történő detektálása is. A vastag koponyacsontok és az erős rágóizomzat miatt négylábú alanyaink esetében ez a módszer is kihívások elé állítja a kutatókat. Ennek ellenére az alvás vizsgálata terén eddig is tanulságos eredményeket sikerült elérni, amelyekről a konferencia ideje alatt három előadó is beszámolt.
Kis Anna tudományos munkatárs az alvás közbeni szemmozgások jelentőségéről beszélt, Reicher Vivien PhD-hallgató, illetve Gergely Anna tudományos munkatárs pedig az EEG vizsgálatok egy-egy érdekes eredményét mutatta be. Reicher Vivien előadásában rámutatott, hogy a kutyák alvási mintázata, azon belül is például az álmodási szakasz (REM fázis) aránya erősen összefügg azzal, hogy milyen napjuk volt: aktív nap után többet álmodtak.
Ezen kívül az is kiderült róluk, hogy idegen helyen, az emberekhez hasonlóan, nem alszanak olyan jól, mint otthon. Legalábbis a mély alvással töltött percek arányát tekintve. Gergely Anna korábbi eredményeinek egy újabb aspektusáról, a kutyák alvás közbeni szívfrekvencia-változásáról beszélt. Ez szintén sok hasonlóságot mutat az emberek esetében tapasztalt jelenségekkel.
Aktív nap után még a kutya is többet álmodik
HOGYAN BÁNJ A KUTYÁDDAL?
Az ELTE Etológia Tanszék és az MTA KPI Családi Kutya Programjának november közepén megrendezett ismeretterjesztő konferenciája idén is kettős célt szolgált:Egyrészt fontosnak érezzük, hogy a nem tudományos háttérrel rendelkező, de a téma iránt érdeklődő közönségnek is közérthető módon mutassuk be aktuális, a szakmai folyóiratokban.
Idén publikált kutatási eredményeinket, és hangsúlyozzuk azok hétköznapi kutyatartók számára is hasznosítható tanulságait. Másrészt ezzel az ingyenes rendezvénnyel is szeretnénk megköszönni a hozzánk ellátogató gazdáknak kitartásukat és lelkesedésüket. Hiszen nélkülük nem lenne lehetőségünk a számos kutya vizsgálatát igénylő kutatások elvégzésére.
HOGYAN BÁNJ A KUTYÁDDAL:
Milyen különbségek vannak a különböző fajtájú és nemű kutyák között abban a tekintetben, hogy miként figyelnek az emberi arcokra? Bognár Zsófia etológus Msc-hallgató beszámolójából kiderült, hogy, a keverék kutyák esetében a szuka kutyák többet néznek az arcokra. Ami megfeleltethető a humán kutatási eredményeknek. Valamivel meglepőbbnek tűnik az a különbség, ami a rövid- és hosszúfejű kutyák között adódott: A rövid fejű fajták, például a boxerek, átlagosan jóval hosszabb ideig nézték a kivetített arcokat, mint hosszabb fejű fajtársaik.
Ennek a jelenségnek az okát nem fedte fel a kutatás. Elképzelhető, hogy ezek a rövid fejű fajták a szemük anatómiai sajátosságai miatt élesebben látják a látóterük központjába eső képeket. A hosszabb fejű kutyák (pl. agarak) szélesebb sávban, ám homályosabban látnak, így az ő figyelmüket inkább a mozgás köti le.
Aktív nap után még a kutya is többet álmodik
Abdai Judit tudományos segédmunkatárs a kutyák féltékenységének vizsgálati lehetőségeiről, és ezzel kapcsolatos saját kutatásairól beszélt. Andics Attila tudományos munkatárs bemutatta, hogy a csoportja által alkalmazott speciális agyi képalkotó eljárás, az fMRI segítségével milyen módon tudhatunk meg többet a kutyák emberi hanghatásokra adott agyi válaszairól.
Ez a kutatási irány, vagyis az fMRI alkalmazása, továbbra is hatalmas távlatokat rejt arra nézve, hogy többet tudjunk meg a saját evolúciós múltunkról. Illetve a velünk szoros kapcsolatban, társként élő kutyák belső világáról, kognitív képességeiről, esetleg érzelmeiről is.
Aktív nap után még a kutya is többet álmodik
Csibra Barbara etológus doktorandusz az érintőképernyős vizsgálatok egy új típusát mutatta be:
Az újdonságot ebben a kísérletben az jelentette, hogy a kutyáknak nem csak „bökniük” kellett megtanulniuk, hanem „nem-bökniük” is. Attól függően, hogy a képernyőn milyen szimbólum jelent meg. A két különböző válasz közti helyes különbségtétel még emberek számára sem feltétlenül egyszerű. A feladat nehézsége olyan tényezőktől függ, amelyek például a hiperaktivitás vagy a figyelemzavar mérésére is alkalmassá teszik a módszert. A vizsgálatból kiderült, hogy a kutyák hasonló hibákat vétenek, mint az emberek. Ezeknek a hibáknak az aránya hasonló személyiségjegyeiktől függ – tehát ezen a területen is jó modellje a kutya az embernek.
Attól, hogy szabad, még nem lesz feltétlenül boldog:
Kubinyi Enikő tudományos főmunkatárs a Balin élő kutyákról szóló, a Qubiten itt ismertetett, sok fórumon vitatott kutatásról mesélt. A kutatás vitathatóságát az jelentette, hogy eredményei szerint Balin azok a kutyák, amelyek gazda nélkül, szabadon élnek az emberi közösségekben, kevesebb viselkedési problémának tekinthető viselkedést mutattak. Mint azok a társaik, amelyeket emberek befogadtak, és háziállatként tartottak.
Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a Balin élő kutyapopuláción végzett kutatás nem feltétlenül vonatkozik egy átlagos, európai kutyapopulációra.
A bali kutyák ugyanis mintegy 5000 éve arra szelektálódtak, hogy gazdátlan, félvad állapotban éljenek az emberi közösségekben. Fontos funkciókat betöltve (például jelzés, veszélyes kígyók megölése, elriasztása) – egyrészt tehát valószínűsíthető, hogy ezek a kutyák genetikai adottságaik alapján is kevésbé simulékonyak. Nehezebben alkalmazkodnak az emberi igényekhez, ha egy ember által irányított életmódba kerülnek bele.
Másrészt, a családi kedvenc státuszba került kutyák egyszerűen nem részesültek olyan tudatos gazdai hozzáállásban, amely igényeiket, kielégítette volna, és ez vezetett a tapasztalt viselkedésproblémákhoz.
Jövőbeni kutatások tárgya lehet ennek a kérdésnek az eldöntése is. De a kutyás oktatói tapasztalat azt mutatja, hogy az európai családi kutyák viselkedésproblémái is többnyire az igényeik nem megfelelő kielégítése miatt alakulnak ki.
Aktív nap után még a kutya is többet álmodik
Mindebből a legfontosabb konklúzió az, hogy a gazda nélküli szabadság nem feltétlenül egyenlő a kutya boldogságával. A gazda által irányított élet sem jelenti azt, hogy a kutya boldogtalan lenne.
Az európai körülmények között ugyanakkor semmi esetre sem lehet cél, hogy a kutyák szabadon kóboroljanak. Hiszen nyilvánvalóan sem a kutyák jólétének, sem a társadalmi, természeti környezetnek nem jelentene jót a sok szabadon kóborló eb.
Ha rendesen foglalkoznak vele, idős korára sem butul el a kutya:
Azt a következtetést, miszerint a gazda tudatosságán nagyon sok múlik, Szabó Dóra tudományos segédmunkatárs előadása is alátámasztotta. Ő az idős kutyák – a Qubiten is olvasható – vizsgálata kapcsán arról számolt be, hogy a szenior kutyák között a kognitív hanyatlás kisebb mértékben jelentkezett, ha a kutyák életük folyamán valamilyen tréningben vettek részt. Ez arra utal ugyanis, hogy a gazdával élő kutyák esetében nagyon nagy jelentősége van a kutyával való tudatos foglalkozásnak. Szabó Dóra az idős kutyákról szóló előadásában arra is felhívta a figyelmet, hogy a gazdáknak különösen nagy szerepe lehet abban, hogy csökkentsék kutyáik időskori mentális hanyatlását. Ha időben felismerik, hogy a tapasztalt változások hátterében talán érzékszervi kiesések (látásromlás, halláscsökkenés) állnak, akkor azok megfelelő hozzáállással kompenzálhatók. És nem kell, hogy egyenesen az állat csökkent aktivitásához vezessenek.
Mit tanul a kis kutya a nagy kutyától?
A gazda szerepét a kutya egészséges fejlődésében, valamint a különböző élethelyzetekre való tudatos felkészülést Miklósi Ádám tanszékvezető egyetemi tanár is kiemelte előadásában. Amelyben azt a kérdést járta körül, hogy a kölyökkutyák vajon hatékonyan képesek-e tanulni idősebb fajtársaik, illetve az emberek viselkedésének megfigyelésével. Kutatási eredményeik, alátámasztották a talán sokak által sejtett, hogy a kölyökkutyák valóban szivacsként szívják magukba a szociális környezetükből származó információkat.
Ezekből az információkból azt is képesek pillanatok alatt megtanulni, hogy miként reagáljanak a környezet új ingereire. A gazdáknak tehát nagy felelősségük van abban, hogy saját viselkedésükkel, reakcióikkal jó irányba tereljék a kiskutya fejlődését.
Ezt a témakört egészítette ki Pogány Ákos adjunktus azzal a Qubiten is ismertetett érdekes kísérleti tapasztalattal, hogy szociális megfigyelés során a kölykök hatékonyabban tanultak egy idegen kutyától, mint a saját anyjuktól. Ennek az oka nem ismert, de feltételezhetően arról lehet szó, hogy az ismeretlen kutya egyszerűen érdekesebb a kölykök számára, hiszen anyjukat mindennap láthatják.
A kutatás felhívja a figyelmet arra, hogy a kölykök fejlődése szempontjából fontos a kiegyensúlyozott, jó példát mutató felnőtt négylábúakkal történő találkozás lehetősége is.
A megfigyelés és utánzás témakörével függött össze:
Topál József tudományos tanácsadó (MTA TTK KPI) előadása arról szólt, hogy a kutyák számára egyáltalán nem mindegy – a pici gyerekekhez hasonlóan – hogy kit kell megfigyelniük.
Ugyanis különböző bélyegek alapján már egészen fiatal koruktól kezdve kategorizálhatják a környezetükben lévőket. Azokat, akik kevéssé hasonlítanak a megszokotthoz, vagy éppen a gazdához, sokszor kevésbé figyelik. És kevésbé kérnek tőlük segítséget.
Ez a kategorizálási képesség kutyáknál még kevéssé kutatott terület, de a bemutatott eredmények kapcsán egyértelműen létező jelenségről van szó. Mely leginkább a négy évesnél fiatalabb gyermekekhez hasonlóan nyilvánul meg.
Aktív nap után még a kutya is többet álmodik
Folytatjuk:
Forrás:
etológia kutya ELTE Etológia Tanszék konferencia
Hellodog-Webshop
