Miért szagolja a kutyám idegen kutyák fenekét?

Te viszont még órák múlva is azon töprengenél, vajon megfelelően hajoltál-e meg, jól alkalmaztad e a kézfogást, és az asztalnál helyesen használtad-e az evőpálcikákat. A kutyáknál nem léteznek ilyen bonyolult illemszabályok: a falkavezér eszik először.

A kutyák testbeszédének jelzései

első sorban a szagláson alapul,amit lát csak akkor “hiszi el” ha megszagolta. Az embernél pont fordítva működik,illetve ha valamit megszagolsz becsukott szemmel nagy valószínűséggel betudod azonosítani az illata,szaga alapján de, csak akkor hiszed el: “Hiszem ha látom”. És ne felejtsük el,hogy a kutyáknak macskáknak sokkal jobb a szaglásuk mint az emberé.

A kutyák egyik legfigyelemreméltóbb sajátsága a szaglásuk.

Minden kutya ösztönösen szagmintát vesz, amiről csak lehet, legyen az ember, egy másik kutya, vagy akár egy hely. A kutyák orra töméntelen információt képes felfogni, és körülbelül milliószor érzékenyebb az emberénél. Agyukban rengeteg idegsejt végzi a szaglószervi ingerek feldolgozását. A kutyák orrának érzékenysége a szaglóhám megnövekedett felületének, illetve a fejlett agyi feldolgozásnak köszönhető. Egy átlagos kutyánál ennek a felületnek a nagysága 130 cm2, míg az embereknél csak 3 cm2. Szaglóhámjuk sűrűn redőzött, fodrai között megrekednek a szaganyagok

Ez teljesen normális viselkedése a kutyának, ez a testbeszéd

Miért szagolja a kutyám idegen kutyák fenekét?

Az  illatanyagoknak nagy szerepük van a kutya viselkedésében. Amikor két kutya találkozik, azonnal megszagolják egymás pofarészét, lágyék- és végbéltájékát, hogy megállapítsák egymás nemét és státusát. A nyálban, vizeletben, ürülékben, hüvely- és tasakváladékban lévő ferommonok sokféle információt tartalmaznak a nőstények ivarzási állapotáról és a hímek dominanciájáról. Az illatjelölést – általában vizelet révén – a hímek használják területük megjelölésére és az egymás közötti kommunikációra. Egy hím akár 80 különböző helyet is megjelölhet vizeletével négy órán belül, és a városi kutyák, amelyek több más állattal osztják meg területüket, többször jelölnek, mint a vidéken élők. A nőstények is jelölnek, habár az ő viselkedésük inkább ciklikus, és az ivarzási ciklus adott szakaszára korlátozódik. A szuka vizelete a fogékony fázisban kifejezetten vonzó a kanok számára. A kutyák sétáltatás közben folyamatosan szaglásszák a földet, valószínűleg azért, hogy meggyőződjenek arról, melyik szomszédjuk járt előttük.Miért szagolja a kutyám idegen kutyák fenekét?

A kutyák hanggal is kommunikálnak.

Négy fő kutyahangcsoportot ismerünk, mindegyiknek külön jelentés  és használati körülménye van: ugatás, vonítás, morgás és nyüszítés. Az ugatás a legjellemzőbb a kutyákra, ami izgatottságot és éberséget jelez. Figyelmeztető jelzésként hallatja, ha területét veszélyeztetik. Az üvöltés ritkább, de ez a hang a falkaállatok jellemzője. A morgó kutya szemmel láthatólag agresszív, és a támadás vagy a verekedés határán van, a nyüszítő kutya pedig csak figyelmet vagy együttérzést akar. A kölykök veszély esetén nyüszítenek.

Bár a kutyáknak nincs kezük és ujjaik, amivel az emberekéhez hasonló gesztusokat tudnának kifejezni, s beszélni sem tudnak, megfigyelheted alapvető jelzéseiket, melyekkel érzéseiket és környezetükre adott reakcióikat fejezik ki.Miért szagolja a kutyám idegen kutyák fenekét?