A kutyákat megöli, minket meghajt!
A xilitol ( Nyírfacukor néven is ismert) a kutyák szervezetében másképpen hat, mint az emberekében, és komoly egészségkárosító hatása van.

A kutyákat megöli, minket meghajt.

Míg az emberi szervezetbe kerülve a xilitol semmiféle hatással nincs az inzulintermelésre, addig a kutyáknál a fogyasztást követően nagyfokú inzulinelválasztás indul be – a xilitol a kutyák szervezetében hatszor nagyobb inzulinreakciót vált ki, mint azonos mennyiségű cukor.

Az inzulin feladata – egyebek mellett –, hogy a vérből a vércukrot a sejtekbe juttassa, a hasnyálmirigy béta-sejtjei akkor választják ki, amikor a vércukorszint megemelkedik. Ha valaki normális vércukorszintre inzulininjekciót kap, akkor az inzulin ezt a normális vércukorszintet csökkenti le veszélyesen alacsony szintre. Ez történik a kutyákkal is.

A kutyákat megöli, minket meghajt!

Három gramm xilitol egy körülbelül 30 kilós kutyánál akkora vércukorszint-csökkenést okozhat, amekkora megöli az állatot. Egy kistestű kutyának jóval kevesebb is elég: egy spániel például már két darab cukormentes rágótól is kikészülhet.

Ha valakinek a kutyája mindezek ellenére xilitolos édességet fogyasztott – lenyúlt egy csomag rágót stb. –, ne habozzon hívni az állatorvost, és próbálja meghánytatni a kutyát. A xilitolmérgezést általában huszonnégy órás, intravénás glukóz infúzióval szokták kúrálni, ezzel lehet helyreállítani a vércukorszintet úgy, hogy ne károsodjon az állat mája.

Nem csak a kutyákra veszélyes a xilitol: a tehén-, a kecske-, a nyúl- és a páviántulajdonosok is legyenek résen.

Tesó, ne edd meg, mérgező!!!Inkább a gumicsont!

A kutyákat megöli, minket meghajt!
A xilitolt sokan azért fogyasztják cukor helyett, mert – szemben a finomított, ipari cukorral – valamiféle természetes édesítőszerként él a fejükben. A helyzet ezzel szemben az, hogy a nyírfacukorként is ismert xilitolt bonyolultabb kémiai folyamat során nyerik ki a gyakran genetikailag módosított kukoricából, mint a kristálycukrot a cukorrépából.

Egy kis kémia az elején

A nyírfacukorként vagy xilitként ismert és népszerű alapanyag kémiailag a cukoralkoholok csoportjába tartozik, akárcsak a másik népszerű édesítőszer, az eritrit. A cukoralkoholok szénhidrátok redukciójakor keletkező többértékű alkoholok, a monoszacharidok oxocsoportjának hidroxilcsoporttá változásakor keletkeznek. Általában édes ízűek, vízben jól oldódnak.

A táplálkozási szempontból két legismertebb cukoralkoholt, a xilitolt (népszerű, de kevésbé helyes elnevezéssel xilitet) francia és német vegyészek fedezték fel egymástól függetlenül, a 19. század második felében, az eritritolt (eritritet) valamivel korábban, 1848-ban John Stenhouse. Komolyabban 1977-ben kezdtek a xilittel foglalkozni, amikor finn kísérletek során bebizonyosodott, hogy csökkenti a fogszuvasodás kialakulásának esélyét.

Cukor helyett, kalória nélkül vagy kevés kalóriával

A xilitolt és eritritolt cukorhelyettesítésre szokás használni. A xilitol energiatartalma kétharmada a hagyományos cukorénak, az eritritolé pedig – mivel a szervezetben egyáltalán nem hasznosul, hanem felszívódás után maradéktalanul kiválasztódik – gyakorlatilag nulla.

Mivel a xilitol az emberben nem okoz inzulinreakciót – szemben a hagyományos szénhidrátokkal – alacsony glikémiás indexű tápláléknak minősül, amit cukorbetegek vagy metabolikus szindrómában szenvedők is fogyaszthatnak.

Fini GMO kukoricából van, nem bionyírfából

Xilitol, eltérő mennyiségben, nagyon sok növény rostjában van, például a kukoricáéban is. Nem véletlen, hogy a boltokban kapható xilitol általában kukoricából készül. Nagyipari előállítása többlépcsős, bonyolult kémiai folyamat.A növényben található xilánt hidrolizálják, ehhez nikkel-alumíniumpor ötvözetet használnak katalizátorként. A folyamat eredményeképpen létrejövő xilóz és ecetsav keverékéből eltávolítják az ecetsavat, a megmaradt szirupot etanol segítségével kikristályosítják, majd centrifugálással elválasztják a xilitolt, a szorbitolt és az etanolt.

 A xilitolnak általában semmi köze a nyírfához.

Ennek lesz a végeredménye az a fehér, szemcsés por, amit xilitolként megveszünk. Éppen emiatt az ipari folyamat miatt – bármilyen szépen is hangozzék – a nyírfacukorral szemben a xilitol nem természetes alapanyag, aki ebből a megfontolásból fogyasztja, az inkább felejtse el, vagy szerezzen be garantáltan természetes forrásból származó, kézműves nyírfacukrot.

A xilitollal kapcsolatban felmerülő másik gyakran hangoztatott probléma, hogy kukoricából készül, méghozzá GMO kukoricából. Aki tehát szeretné kizárni az emésztőrendszeréből a Monsanto által megtervezett géneket, az ellenőrizze le, hogy a zacskóba kerülő xilitol milyen forrásból származik.A kutyákat megöli, minket meghajt!

Miért okoz hasmenést?

Aki életében először fogyaszt xilitoltartalmú ételt vagy bármilyen édességet (például cukormentes rágót), hasmenést tapasztalhat. Ennek az az oka, hogy a cukoralkoholokat a szervezet nem tudja olyan teljességben lebontani, mint a hagyományos szénhidrátokat, így azok a vastagbélbe kerülve hashajtó hatásúak. A tolerancia mindenkinél más.

Embernél csak kellemetlen, a kutyákat viszont megöli. Az eritritolnak, noha az is cukoralkohol, azért nincs ilyen hatása, mert a vékonybélben felszívódik, és utána a szervezet a vizelettel kiválasztja, tehát a vastagbélbe – oda, ahol a xilit a hashajtó hatását kifejti – alig jut el belőle.

Ezt a kellemetlenséget leszámítva semmiféle egészségkárosító hatása nem ismert: az egyik legkomolyabb kísérlet során a résztvevők átlagosan havi 1,5 kg xilitolt fogyasztottak el (a legnagyobb napi adag 430 g volt), mindenféle negatív hatás nélkül.

sajtó forrás: 
 Flickr/Mathias Liebing AFP/Leon Neal

www.hellodog.hu

 

 

F E L