A kutya tanítása, érzelemátvitel

A kutya tanítása, érzelemátvitel

Érzelemátvitel kutya és gazda között

A kutya-ember kommunikáció

Az ebben a témakörben elvégzett vizsgálatok célja összességében az volt, hogy belátást nyújtson a kutya kommunikációs készségeinek funkcionálisan  kisgyermek-szerű megnyilvánulásaiba. Az itt bemutatott eredmények több vonatkozásban is megerősítik Azt az elképzelést miszerint a kutya egy evolúciósan arra „előkészített” faj. Tanuljon az emberi kommunikációs jelzésekről, ennek segítségével értelmezze az emberi viselkedést és abból számára fontos információkat következtessen ki. Úgy tűnik, hogy függetlenül az e teljesítményekben ténylegesen közreműködő kognitív képességektől.

A kutyák valóban sok szempontból funkcionálisan csecsemő- illetve kisgyerek-szerű módon teljesítenek. A kutya látszólag megérti az emberrel való interakciók kommunikációs természetét, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy reprezentálnának vagy elsajátítanának bármit is partnerük mentális állapotából. Akárcsak megértenék, hogy az ember belső szándékoktól vezérelve cselekszik.

Érzelemátvitel kutya és gazda között

A kutyákról közismert, hogy érzékenyek az ember érzelemkifejezéseire. Különbséget tesznek bizonyos emberi arckifejezések között. Intenzívebben reagálnak a boldog vagy mérges arckifejezésre, mint a semlegesre.

Érzelmeket nemcsak mimikával, hanem nyelvi és nem nyelvi eszközökkel, például hanglejtéssel is kifejezhetünk. Attól függően, hogy a gazda által adott vezényszó milyen értelmi töltetű, a kutyák eltérő hajlandóságot mutathatnak a parancs teljesítésére. Több korábbi tanulmány is bizonyítja, hogy a gazda érzelemkifejezése befolyásolja a kutyák viselkedését. Például bátrabban mennek oda egy ijesztő ismeretlen tárgyhoz, ha a gazda pozitív érzelmeket mutat. A gazda érzelmei tehát hatással vannak a kutyára. Úgy tűnik, bizonyos mértékű empátiát is érezhetnek a kutyák. Az is bebizonyosodott már, hogy a gazdák és kedvenceik között élettani és hormonális szinkronizáció léphet fel. A pozitív interakcióknak stresszcsökkentő hatása van mindkét fél számára, ami hasonló hormonális változásokat eredményez. Hasonló hatás mutatható ki stresszhelyzetben is. Egy agilityverseny során végzett vizsgálat összefüggést talált a kutyák stresszhormonszintjének változása és gazdáik hormonszintje között. Mindezek alapján feltételeztük, amit már bizonyára sok kutyatartó tapasztalt, de tudományos szempontból még senki sem bizonyított, hogy gazda hangulata átragadhat a kutyára.kutya tanítása-Érzelemátvitel

A felnőtt kutyák feltűnő hasonlóságot mutatnak a 10 hónapos csecsemőkkel: esetükben is a tárgy rejtését kísérő „pedagógiai” jelzések bemutatása (megszólítás, szemkontaktus) hajlamosít a hiba elkövetésére. Kontroll kísérleteink eredményei pedig arról tanúskodnak, hogy az ilyen szituációkban megmutatkozó gyakoribb keresési hiba oka nem egyszerű gátlási probléma, vagy az, hogy a „tanító” típusú helyzetek jobban megzavarják a figyelmi, emlékezeti funkciókat, hanem inkább a tárgyrejtést kísérő, kommunikációs szándékot kifejező, referenciális jelzések iránt való specifikus fogékonyságban keresendő.

Vizsgálatok:

Az ELTE Etológia Tanszékén egy olyan vizsgálatot végeztünk, mely során befolyásoltuk a gazdák hangulatát. A résztvevők azt hitték, hogy egy memóriatesztben vesznek részt, ahol egy kutyás cikk elolvasását követően különböző nehézségű kérdésekre kellett válaszolniuk. A „stresszelt gazda” csoportba sorolt résztvevők egy nehezen értelmezhető szöveget kaptak, és olyan kérdéseket, amire szinte lehetetlen volt válaszolni. Mindemellett a kísérlet vezetőjétől is többségében negatív visszajelzést kaptak a feladat során. A “nem stresszelt gazda” csoport viszont egy egyszerű szöveget olvasott, a kísérlet vezetője pedig könnyű kérdéseket tett fel, és kizárólag pozitív visszajelzést adott, még akkor is, amikor rosszul válaszoltak a kérdésre. A memóriatesztnek beállított stressz-szint manipulációt egy interaktív rész követte, amikor közös játékos feladatokat kellett megoldani a kutyával. Ez lehetőséget adott arra, hogy a kutya érzékelje, és esetleg átvegye a gazda pozitív vagy negatív hangulatát.

Hogy megtudjuk, vajon a gazdák hangulatát sikerült-e befolyásolni, a manipuláció előtt és után is fel kellett mérni stressz-szintjüket. Ehhez nemcsak kérdőívet használtunk, hanem a résztvevőkkel „igazi memóriatesztet” is végeztünk. Embereken és állatokon végzett tanulmányok szerint ugyanis a stressz jelentős hatással van a mentális teljesítményre. Az enyhe stressz pozitívan hat a memóriára, míg a túl erős stressz rontja a teljesítményt.

Kísérletünkben a gazdák a tanszékre érkezéskor először kitöltötték az ún. állapotszorongás kérdőívet, mellyel felmértük, hogy a kísérlet előtt mennyire voltak stresszesek. Ez után vizsgálatuk memóriateljesítményüket, amihez egy 24 szóból álló listát kellett memorizálniuk öt perig, majd a kísérletvezető egy kutyás cikket adott a résztvevőknek, amit öt percig olvashattak (erre a szövegre vonatkoztak később a könnyű illetve nehéz kérdések)

Tesztek:

Ez a memóriateszt szempontjából csupán egy figyelemelterelő résznek számított, az öt perc elteltével kellett a gazdáknak felidézni a listán szereplő szavakat. A kutyák memóriateljesítményét egy labdakeresős feladattal vizsgálatuk. A kísérletvezető hét egyforma műanyag virágcserepet helyezett a földre félkörben, a kutya és gazdája pedig néhány méterrel hátrébb ültek. A kísérletvezető a kutya számára jól látható módon az egyik cserépbe rejtett egy teniszlabdát, majd a kutya, a gazda és a kísérletvezető is elhagyták a helyiséget fél percre. A fél perc leteltével visszajöttek, a gazda leültette a kutyát a korábbi helyre a cserepektől egyforma távolságra, majd elengedte a kutyát, hogy megkereshesse a labdát. A labdát összesen ötször rejtettük el, mindig másik cserép alá, és a kutyák minden esetben addig kereshettek, amíg meg nem találták a labdát. A vizsgált változónk a hibás keresések száma volt, tehát az, hogy az öt próba alatt a kutya hányszor nézett bele az üres cserépbe a labdát keresve.

A szorongás kezdeti értékeinek felmérése után következett a már említett manipulációs rész, amikor a kísérletvezető kérdéseket tett fel a kutyás cikkel kapcsolatban. Ezután a kutyával kellett interaktív feladatokat végrehajtani, például labdákat áthordani egyik edényből a másikba, valamint engedelmességi feladatokat és trükköket bemutatni.

A manipulációs részt követően ismét mértük a gazdák és kutyák szorongását. A gazdák kitöltötték ugyanazt az állapotszorongást mérő kérdőívet, amit a vizsgálat kezdetén, valamint egy ugyanolyan memóriatesztet végeztünk velük, mint korábban, csak természetesen más szavak szerepeltek a listán. A kutyákkal is megismételtük a labdakeresős memóriatesztet.

Az eddig bemutatott két kísérleti csoportban a kutyák stressz-szintjét/szorongását nem befolyásoltuk közvetlenül, kizárólag a gazdán keresztül érhette őket hatás. Abban az esetben, ha a gazdák szorongását sikerrel manipuláltuk, arra számíthatunk, hogy a “stresszelt” csoportban a memóriateszt eredménye javul a manipulációt követően. Míg a “nem stresszelt” csoportban nem. Amennyiben a kutyára átragad a gazda hangulata, azt várjuk, hogy a memóriatesztben a kutyák teljesítménye a gazdákéhoz hasonlóan fog változni. Azonban ahhoz, hogy azt mondhassuk, hogy a kutyák azért teljesítettek jobban a memóriatesztben, mert az ő szorongásuk is megnőtt (átvették a gazda hangulatát), tudnunk kell, hogyan hat a szorongás a kutyák memóriájára. Ezért egy kontrollcsoportot is teszteltünk (ún. „stresszelt kutya” csoport), ahol közvetlenül a kutya hangulatát befolyásoltuk. Régóta ismert, hogy a gazdától való elválasztás egy idegen helyen gyakran stresszreakciókat vált ki a kutyákból, ezért öt percre magára hagyták őket a kísérleti szobában (a kísérletvezető jelenlétében). A kontrollcsoporton is ugyanazt a labdakeresős memóriatesztet végeztük el a szeparáció előtt és után. A gazdák hangulatát ebben az esetben természetesen nem vizsgáltuk, hiszen nem is próbáltuk őket befolyásolni.

A  kérdőív eredményei szerint a gazdák szorongása nőtt abban az esetben, amikor a kísérletvezető rosszalló megjegyzéseket tett a teljesítményükre. Mindez a memóriatesztek eredményében is megmutatkozott, összhangban a korábbi vizsgálatokkal, a kiváltott stressz javította a gazdák teljesítményét a memóriatesztben, míg a „nem stresszelt” csoport esetében romlást figyeltünk meg, ami leginkább a fáradásnak köszönhető, hiszen hosszú volt a vizsgálat, és sok feladatot kellett megoldani. A kutyák memóriateljesítménye a gazdákéhoz hasonlóan változott a két kísérleti csoportban, ami arra utal, hogy a gazda érzelmi állapota hatással volt rájuk, hiszen a kutyákat nem érte közvetlenül stresszhatás.

Ezt az is alátámasztja, hogy a gazdától való elkülönítés (mint közvetlenül a kutyára irányuló stresszhatás) után a kutyák memóriatesztbeli teljesítménye szintén javulást mutatott.Ezen kívül összefüggést találtunk a gazda memóriateljesítményének változása és a kérdőíves felmérés között. Sőt a kutyák memóriafeladatbeli teljesítményének változása is összefüggött ezekkel a mutatókkal. Minél jobban szorongott a gazda a kérdőíves felmérés szerint, annál inkább javult nemcsak a gazda, hanem a kutya memóriateljesítménye is a feladathelyzetben. Eredményeinkből tehát arra következtethetünk, hogy a nehéz feladat és a kísérletvezető negatív visszajelzései által okozott stressz a gazdáról átragadt a kutyára.

A gazda hangulata

A következő kérdés, hogy a kutya hogyan érzékelhette a gazda hangulatát. Elemzéseink szerint legalább részben a gazdák a viselkedésükön keresztül közvetíthették hangulatukat a kutyák a felé. Erre a közös feladatok végrehajtása során nyílt lehetőség, hiszen ekkor a gazdák viselkedését nem irányítottuk. Játszhattak a kutyával, simogathatták, dicsérhették. Az elemzésekből kiderült, hogy a „stresszelt” csoportba tartozó gazdák kevesebbet játszottak a kutyával a feladatok között és kevesebbet is dicsérték, mint a „nem stresszelt” csoportba tartozó gazdák. Persze ezen kívül más jele is lehetett gazdák hangulatának – amit persze közvetlenül nem tudtunk mérni – , például a hanglejtésből vagy a testbeszédből is érzékelhették a kutyák gazdájuk hangulatát.

Vizsgálatunkkal sikerült bizonyítani azt a legtöbb kutyatartó által a hétköznapokban is tapasztalt jelenséget, miszerint a gazda hangulata hatással van a kutyára. Eredményeink alátámasztják a gazdák és kutyáik között fennálló érzelmi szinkronizáció meglétét, valamint azt, hogy a memóriateljesítményben bekövetkező változás jelzi a kutyák szorongásának változását.

forrás:Sümegi Zsófia (ELTE Etológia

kutya tanítása-Érzelemátvitel

www.hellodog.hu

Olcsó Termékek        Kiemelt Termékek       Új Termékek

Akciók Kutyáknak   Akciók Macskáknak