Sérült kutya – Balesetből eredő sérülések 2.

Balesetből eredő sérülések :

Különböző görcsös állapotok-rángógörcs, merevgörcs

A görcsös rohamok legjellegzetesebb tünetei: eszméletvesztés (esetleg részleges eszméletvesztés), imbolygó, bizonytalan mozgás, akaratlan vizelés, illetve bélsárürítés. A görcsök tulajdonképpen két csoportba oszthatók:

1. 1-2 percig tartó görcsös roham, amely 24 órán belül ismétlődik meg;
2. ismételt vagy folyamatos görcsök.

A sok kölyköt szoptató szukák hajlamosak a merevgörcsre. Rendszerint az ellés előtt néhány nappal vagy a fialás utáni 2-3 hétben fordul elő. A kezdeti tünetek: nyugtalanság, nyüszítés, gyors légzés. A gyógyulás spontán is bekövetkezhet, de a tünetek súlyosbodhatnak is. Ilyenkor az állat életét csak a gyors állatorvosi beavatkozás mentheti meg. A roham után vegyük el a kölyköket néhány órára az anyjuktól. Később – rövidebb-hosszabb időre – visszatehetjük a kiskutyákat az alomba. De gondoskodjunk mesterséges táplálásukról is. Ha a kölykök elég idősek ahhoz, hogy vegyes kosztot fogyasszanak, a leghelyesebb, ha elválasztjuk őket az ismétlődő merevgörcsben szenvedő szukától.

Napszúrás, hőguta

Hőgutát leggyakrabban a tűző napon, megfelelő szellőztetés nélküli gépkocsiban hagyott kutyák kapnak. A kövér, öreg, beteg, valamint rövid orrú, nagy termetű kutyák (boxer, bulldog, masztiff,) sokkal könnyebben kapnak hőgutát, mint más fajták egyedei. Velük tehát különösen vigyázzunk!

A hőguta tünetei: lihegés, szapora pulzus, vérbőség a száj nyálkahártyáján, hányás, aggódó, merev tekintet. Az állat hőmérséklete 40-41 °C-ig emelkedhet. Súlyosabb esetben az eszméletét is elvesztheti. Ha ilyen tüneteket észlelünk, azonnal vegyük ki a kocsiból, vigyük az árnyékba, és locsoljuk le hideg vízzel. A hőgutát kapott kutyát mielőbb vigyük állatorvoshoz. Túl forró nyári napokon, különösen hosszabb autóutakra mindig vigyünk magunkkal elegendő vizet, és gyakran adjunk belőle egy keveset a kutyának. Nagy melegben nedves törülközővel is hűthetjük az állatot.

Harapás

Sétáltatás, ismerkedés, játék közben gyakran előfordul, hogy a kutyák összemarakodnak. A harc kirobbanhat egy-egy csontért, a felségterület védelméért, a hatalmi rangsorban elfoglalt helyért, de mindenekelőtt a tüzelő szukáért. Általában azonos nemű kutyák marakodnak, de vannak notórius verekedők is. Ráadásul a megmart kutya rendszerint elugrik. Vagy a gazdi próbálja a pórázzal elrántania “ellenfél” fogai bemélyednek a bőrébe és az izmokba, így nagydarabot kitéphetnek belőle. A harapás okozta fizikai fájdalom mellett a seb legtöbbször szennyezett is. Ezért minden kutyaharapás okozta sérülést ajánlatos gondosan kitisztítani. Ilyenkor egy kis vérzés csak hasznos lehet, mert kimossa a sebet. Az erősebb vérzést kötéssel vagy szorítókötéssel kell elállítani. A harapás okozta sebek rendszerint fertőződnek, úgyhogy a szükséges kezelésért állatorvoshoz kell fordulni. Marakodás közben különösen rövid szőrű kutyák sebesülhetnek meg súlyosan. A hosszú szőrű ebeket védi nagy bundájuk, amely tompítja az ellenfél harapását.Ha ráharaptak a kutyánkra ne próbáljuk széthúzni őket, hanem határozott ütést mérjünk az orrára, így elengedi a kutyánkat.

A sebek legtöbbször a nyakon, a fejen, az elülső végtagokon keletkeznek. A sokkal erősebb kutya (miután az állatok egymás nyakát igyekeznek elkapni) akár meg is fojthatja a gyengébbet! A verekedés többnyire váratlanul robban ki, nincs elég idő a közbelépésre. Éppen ezért a gazda sétáltatás közben legyen figyelmes. Mert könnyebb megelőzni, mint megakadályozni az összecsapásokat, a sérüléseket. A verekedés kitöréséért mindig a kutya gazdája a felelős Mert rosszul nevelte ebét, vagy mert tudván tudva, hogy kutyája verekedős, mégis szabadon engedte az állatot.

Égési sérülések

Áramütés okozta égési sebeket leginkább a kölykök szenvednek, például úgy, hogy elrágják a villanydrótot. Az elektromos áram sérülést okozhat a száj nyálkahártyáján és bőrén, sőt tüdővizenyő is kialakulhat. Ha az állat légzési nehézségekkel küzd és köhög, rendszerint tüdőödémáról van szó. Súlyosabb esetekben nyelve és fogínye kékes színezetűvé válik. Ha a kutya az áramütés következtében elveszti az eszméletét, és nem lélegzik, mesterséges lélegeztetéssel próbálkozzunk. Az elektromos égés következtében a száj nyálkahártyája elhal, néhány nappal később pedig lelökődik.

A kutya égési sérülésének tünetei jelentősen különbözik az emberétől. Az ember bőre felhólyagosodik, a kutyáé nem. Nála a megégett területen a szőr réteget alkot. Ha néhány szőrszálat meghúzunk, és az könnyen kijön, akkor az égési seb mélyebb és súlyosabb. Az ilyenfajta sebek gyors ellátása abból áll, hogy fél órára hideg vizes vagy jeges pakolást teszünk a sérült területre. Nagyon rövid szőrű kutyák/kölyök vagy pl. kínai kopasz kutya, agár félék/ hajlamosak leégni a napon. Ezért részükre alkalmazhatunk nagy faktorszámú naptejet, ill. ne vigyük őket a tűző napra!

Vérzés

A különböző vágott sebekért általában valamilyen éles eszköz (például üvegcserép) a felelős. Ezek nem túl veszedelmesek, mert ritkán hatolnak mélyre, és nem is nagyon véreznek. Ellátásuk egyszerű nyomókötésből áll, amelyet úgy készítünk, hogy a seb méretéhez illő összenyomott vattát vagy fehér vásznat a fedőkötés fölé helyezzük, és pólyával vagy azt helyettesítő kendővel szorosan odakötjük. Amennyiben a seb bekötése elállítja a vérzést, és egyéb bajt nem tapasztalunk, nyugodtan várhatunk akár másnapig is, amíg a sebet az állatorvos megvizsgálja és kezelésbe veszi.

A vérzés elállításának másik, sokkal kevésbé kívánatos módszere az érszorító. Ennek alkalmazása csak a végtag vagy a farok vérzésekor eredményes, és legalább minden 15 percben kell lazítani, hogy a végtag vagy a farok elhalását megakadályozzuk. Érszorítóként egyébként bármilyen erős spárga, zsinór vagy gézdarab megteszi. Képezzünk rajta hurkot, amely a seb és a test közötti részen nyomja a kérdéses eret. Figyeljük a vérzés erősségét, és ennek megfelelően szorítsuk meg a kötést. Ha jól csináljuk, rendszerint azonnal csökken a vérzés. Később próbáljuk meg az érszorító sebkötözéssel felváltani. Balesetből eredő sérülések  a szúrt sebek sokkal veszedelmesebbek, mint a vágottak, hiszen a test mélyében levő ereket és szerveket sérthetik, és így nagyobb a fertőződés lehetősége. A sebbe jutott szenny, piszok gyulladást okozhat.

Lövés okozta sérülések általában vadászat során érhetik az állatot. A lövés következtében sokféle sérülés külső vagy belső vérzés is előfordulhat. Külső vérzésnél kötést alkalmazzunk, belső vérzésnél viszont sürgős állatorvosi beavatkozásra van szükség. A vérzés foka egyébként attól függ, hogy milyen eret roncsolt a golyó. Lehet egészen enyhe, de lehet olyan súlyos is, hogy a kutya rövid időn belül elvérzik.

Sebkezelés

A kutya sebeit a lehetőség szerint úgy kell kezelni, hogy ne fertőződjenek. A friss sérülések közül elsősorban a kisebb karmolt, vágott sebeket érdemes és lehet otthon ellátni, de ezeket is csak akkor, ha a sérülést nem szennyezett vagy földdel érintkezett eszköz okozta. A szőrzettel borított területeket a seb környékén nyírjuk le, ügyelve arra, hogy ne kerüljenek bele vágott szőrszálak. A seb környékét sebbenzines gézzel, vattával kell megtisztítani olyanformán, hogy mindig a sebtől távolodó irányba töröljük a szennyezett részeket. Azután Betadinnal fertőtlenítsük a seb környékét. A sebet vízzel vagy más folyadékkal lemosni nem szabad! Miután elláttuk a seb környékét, ha lehetséges, kötözzük be azt steril gézzel, mullpólyával, esetleg tiszta, fehér vászonnal. Friss sérülésre ne tegyünk semmilyen sebhintőport vagy kenőcsöt!

Hasznos segítség lehet ha van otthonunkban egy kutya elsősegélycsomag!

Forrás: arcanum adatbázis,hellodog.hu