- Üres a kosár
- Vásárlás folytatása
Mit ugat a kutyám? Tesszük fel számtalanszor a kérdést , mert számunkra sokszor teljesen értelmetlen helyzetben kezd el ugatni. A kutyánál is megtalálható a farkas teljes “hangrepertoárja”. A különbség csupán annyi, amennyi az évezredes tenyésztés eredményeként a különböző fajták létrehozásának az eredménye. Ugyanakkor a kutya hangadásai számottevően különböznek a sakál és a róka hangjelzéseitől.
Tudósok kiderítették, hogy a kutyaugatás sokkal több információt tartalmaz, mint hinnénk. Magyar és spanyol kutatók ugyanis kifejlesztettek egy számítógépes programot, amely a csaholásból meg tudja határozni – az eb érzelmei mellett – az állat nemét és életkorát is. A fejlesztés egyszer még talán állatorvosoknak is segíthet a pontosabb diagnózis elkészítésében.
Mit ugat a kutyám?- Az ugatás
A legáltalánosabb az ugatás. Elsősorban a kedélyállapotát mutatja ki vele: éber, agresszív vagy fél. Minél agresszívabb annál mélyről jövőbb, és minél inkább fél annál magasabb hangon ugat. A teljesen nyugodt, “izgalommentes” állapotban lévő állat csupán helyettesítő tevékenységként ugat. A különböző veszélyhelyzetekben való ugatásnak nyilvánvaló figyelmeztető funkciója van, amelyet az ember is hasznosíthat. Az ugatás dallama és csengése egész sor dolgot közöl az ugató kutyáról a többiekkel. A kis, félénk eb például gyakran megijed a mélyhangú ugatástól – még olyankor is, ha az ugató kutya távol van tőle. Az ismerős kutya ugatását a másik állat fölismeri. Gyakran ugat a kutya örömében, vagy várakozásában. Az ilyen fajta ugatás olykor helyettesítő tevékenységként, sőt néha kihívásként is felfogható. A riasztásos helyzetekben történő hangadás tanítással fejleszthető.
A félelem az ugatás egyik legfontosabb mozgatóeleme. Az a hiedelem, hogy “amelyik kutya ugat – az nem harap”, etológiailag teljesen téves. Az ugatás ugyanis olyan tevékenység, amelyet a kutya parancsra könnyen végez (ha erre szoktatták), éspedig függetlenül bármilyen veleszületett kiváltó ingertől.
És mért ugat a kutya ha jutifalatot akar vagy a játékát? Ez a viselkedés valószínűleg a “helyettesítő tevékenység” elméletével magyarázható. Ha a hangadást a célzott tevékenységben siker követi, a kutya ezt hamarosan a sikerrel asszociálja.
Morgás
A mély hangon morgó kutya agresszív,de ő nem fél ilyenkor. Támadni azonban nem feltétlenül támad ilyenkor a kutya. Sőt általában hangosabban morog olyankor amikor inkább erőfitogtatásnak használja a hangadást.
Vinnyogás, csaholás és vakkantás
Ha kellemetlenül érzi magát vinnyog. Ez a gyakran rövid és éles hang igen általános reakció olyan a sokkot okozó fájdalomra,mint például ha a lábunk alatt kószáló kutya lábára rálépünk. Sok kutya olyankor csahol, ha a valamilyen hirtelen zajtól, hangtól megriad, vagy ha valamilyen ismeretlen tárgy kerül a megszokott környezetébe.Igen sok kutya csaholja a lakásba újonnan bekerülő vagy csak ideiglenesen odatett tárgyat pl. egy csomagot, bőröndöt. Jelzi nekünk, hogy ez eddig nem volt itt, hé gazdi vidd innen! De a kevésbé kiegyensúlyozott kutya azonban csaholás helyett akár menekülhet is, vagy felléphet agresszívan az őt ért kellemetlenség miatt. Ha rálépünk a farkára véletlenül, a kutya vakkant egyet és az általában szelíd kutyák is ilyenkor agresszívvé válhatnak.Hátszőrüket felborzolják és csattogtathatják fogaikat.
Nyüszítés
A kölyök állat nyüszít mikor meglátja az anyját. Így maradt meg, ha különleges öröm éri a felnőtt kutya is nyüszít.
Vonítás
A kutyáknál közel sem olyan gyakori a vonítás mint a farkasoknál, ahol sok helyzetben előfordul.A farkas használja hívójelként,de náluk a csoport összetartozást is a vonítás fejezi ki. Az egyik elkezdi és a többi folytatja. Ezért a kutyáknál megfigyelhetjük, hogy a sziréna hangjára reagál így, a mentő szirénát vonításnak vélve csatlakozik hozzá.
A magyar és spanyol kutatócsoport 8 kutya mintegy 800 ugatását elemezte 6 különböző helyzetben, majd komplex algoritmusokat fejlesztett ki, amelyek a többi között képesek kimutatni a kutya nemét és életkorát.
Pongrácz Péter biológus, az ELTE Etológia Tanszékének adjunktusa és a kutatás vezetője a hirado.hu-nak elmondta: 2001 óta foglalkoznak a kutyák vokalizációjával. A spanyol kutatócsoporttal zajló közös munka előzménye az a magyar kutatás, amely során az ELTE etológusai rájöttek, hogy egy program segítségével fel tudják ismerni a kutyaugatás kontextusát. Ehhez rengeteg kutyahangot rögzítettek a legváltozatosabb szituációban.
A madridi matematikuscsoport pedig azt szerette volna tesztelni, hogy többféle tanuló algoritmusból melyik a leghatékonyabb egy, az eddigieknél még komplexebb, még több információtípusra kiterjedő elemzéshez – mondta el Pongrácz Péter.
Így ugat a kutya, ha kikötik
„Egy ember ugyan jól el tud találni 5-6 szituációt, ehhez azonban kell 15-20 másodperc is, mire rájövünk, a kutyánk vajon miért ugat, mit akar vele kifejezni. Ám ez az eljárás már 1-1 vakkantásból jó találati arányt mutatott” – emelte ki Pongrácz Péter.
Az algoritmusok 29 akusztikus változót mérnek egyszerre, köztük hangerőt, az ugatás hosszát, az ugatás lefutását. Az eddigi eredmények szerint a program 85,13 százaléknyi pontossággal képes volt a kutya nemét meghatározni, 80,25 százalékban pedig eltalálta a kutya korát, vagyis, hogy idős vagy fiatal ebről van-e szó.
Segíthet az állatorvosoknak
A kutatás vezetője azt is elmondta, hogy több ezer vakkantást megcímkézve (például kutyaegyed, szituáció) szerették volna megvizsgálni, hogy vajon képes lehet-e egy számítógép megtanulni e tulajdonságok akusztikai jellemzőit.
A Madridi Műszaki Egyetem, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói remélik, hogy fejlesztésük egyszer még széles körben alkalmazható lesz.
Pongrácz Péter kiemelte, hogy a jelenlegi ugyan alapkutatás, de szeretnék, ha hasonló eljárásokat az állatorvosi diagnosztika is fel tudna majd használni. „Egyes kutyák bizonyos helyzetekben a szokásosnál többet vokalizálnak, a hangokat elemezve további információkat nyerhetnénk a kutya állapotáról”– mondta a kutató.
